Rostás László az utolsó halasi cigányvajda unokája, a városi cigány önkormányzat irányítója, az Országos Cigány Önkormányzat egyik alapítója, Kisebbségekért díjjal kitüntetett szakember. Úgy véli: ahhoz, hogy a problémák megoldódjanak, összefogásra és pozitív diszkriminációra van szüksége a cigányságnak.


– A cigányság társadalmi integrációjának elősegítésére Balog Zoltán személyében államtitkárt nevezett ki a kormány. Mi a cigányság mai, legnagyobb problémája?

– Elsősorban a szellemi és gazdasági elmaradottság. A hatvanas évek elejéig iskolába se járhattunk. Én is majdnem nyolcéves voltam már, amikor a mostani cigányháznak otthont adó egykori orvosi rendelő és iskola felépült. Előtte magyar iskolába nem járhatott az, aki a városon kívül élt. Cigány iskola meg nem volt.

– 2010-ben már nem kell szembenézni ilyen problémával, mégis azt látjuk, hogy kevesen vannak azok a cigányok, akik a középiskolát befejezik.

– Igaz, de Halason már 13 diplomásunk van. Az emberek el sem tudják képzelni, hogy mekkora teljesítmény a putriból, a nyomorból iskolázottá válni. A cigány önkormányzatnál sokszor az a feladatunk, hogy egy nyamvadt körzőt vagy ceruzakészletet is vegyünk a gyereknek, mert a szülei a legminimálisabb dolgokat sem tudják biztosítani. A másik része a dolognak, hogy a gyerekek ritkán látnak olyat, aki tanult és kitört, mert a munkaerőpiacon nehezen rúghat labdába egy cigány. Sokszor hallom, hogy azt mondja a vállalkozó, hogy de hát én alkalmazok egy cigányt. Mennyiből? Kétszázból? Sajnos a munkáltatók félnek, pedig a cigányok túlzottan is alázatosak, néha már szolgalelkűek. Keményen tudnak dolgozni, de ha lehetőséget sem kapnak, akkor...

– Mekkora a munkanélküliek aránya a halasi cigányok körében?

– Nagy, de nem nagyobb az átlagnál. Vannak, akik kerülik a munkát, és inkább a rosszra adják a fejüket, de Halason ez nem több 80 embernél. Nem is számíthatnak tõlünk semmi jóra. Néhány évvel ezelõtt csináltunk egy kis kutatást. Észrevettük, hogy azok a szülõk, és azoknak a gyerekei, akik a nyolc általánost elvégezték, nagy valószínûséggel nem lesznek munkakerülõk, nem térnek le a helyes útról. Nyolc általános – ez a cél, miközben a magyarok ott tartanak, hogy 1-2 diploma meg nyelvvizsga...

– Miből fakad ez a lemaradás?

– A cigányok évszázadokon keresztül vándoroltak, vályogot vertek, muzsikáltak, kereskedtek. Óriási kultúrája van a cigányságnak, viszont ilyen értelemben vett gyökereink nincsenek. Az életmódjukból fakadóan nem tanultak, megrekedtek. Gondoljon csak bele: mi nem örököltünk házat a szüleinktől, sem vagyont. Talán az én gyerekeim már fognak valamit örökölni. A cigányságnak nincs semmije, amire alapozhatna. Ezért kell a pozitív diszkrimináció a társadalom részéről. Mennyiből tartana azt mondani, hogy az egyetemre felvett száz diákból ötnek cigánynak kell lennie? Vagy az általános iskolában én indítanék egy 0. évfolyamot cigány és szegény, szegregáltan élő gyerekeknek, hogy egy évig felzárkózhassanak, hogy tapasztaljanak.

– Mi bajuk a magyaroknak a cigányokkal?

– Magyarországon rossz a gazdasági helyzet, nem csak a cigányok körében. Egyre több család szegényedik el, és ilyenkor mindig kell egy bűnbakot találni. Most a cigányok azok. Hogy a segélyek miatt meg a bűnözés miatt van minden rossz. Sokkal többet kellene tudnia a magyar embernek a cigányságról.

– Ha már megemlítette a bűnözést: van ma Magyarországon cigánybűnözés?

– Nincs. Sajnos a. Mondjuk a néni, akinek egy cigány ellopta a tyúkját, joggal dühös a cigányra, de észre sem veszi, hogy néhány magyar fehérgalléros milliárdokkal rövidítette meg. Egyébként itt, Halason nagyon komoly kapcsolatunk van a rendőrséggel, tudják azt, hogy bármiben számíthatnak ránk. Ha egy cigány bűnt követett el, akkor a cigány önkormányzat nem fogja megvédeni. Tudom azt is, hogy van a cigánysággal probléma, ezért építettük ki az utcabizalmi rendszert, azóta kevesebb a gond.

C-PRESS - baon.hu