Országos Cigány Önkormányzat

Az Országos Cigány Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata

Elfogadva 2007. 12.13-án
Módosítva 2008. 05. 30-án

I. fejezet

I.
Általános rendelkezések

Az Országos Cigány Önkormányzat Közgyűlése, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban tv.) szerinti működésének szabályait az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.

A magyarországi cigány kisebbség országos önkormányzatának elnevezése Országos Cigány Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Az Országos Cigány Önkormányzat céljai:
magyarországi cigányság társadalmi integrációjának elősegítése
kulturális autonómiájának megőrzése
hatékony politikai érdekképviseletének ellátása
a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer munkájának segítése

Az önkormányzat elnevezése: Országos Cigány Önkormányzat.

Székhelye: Budapest főváros, Dohány utca 76.

3. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök az Országos
Cigány Önkormányzat Közgyűlését illetik meg.

Az Önkormányzat hivatalos lapja a Világunk című Cigány Kulturális és Érdekvédelmi Magazin.

4. A magyarországi cigányok címere: a zászló közepén megtalálható kocsikerék.
A magyarországi cigányok zászlója: fent kék, alul zöld szín,csík, középen kocsikerék.
A magyarországi cigányok himnusza: Gelem, gelem…/Zöld az erdő, zöld a hegy is/

5. A Közgyűlés képviselőinek száma: 53 fő.

6. A Közgyűlés ellátja a törvények által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt
feladat –és hatásköröket.

7. Az Országos Cigány Önkormányzat feladatköre:
Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) és a helyi képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok működését. Az országos önkormányzat jogi személy.

I/A.
Az Önkormányzat képviselete

1. Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli.

2. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.
E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

Az önkormányzat munkáltatói, banki, gazdálkodási, képviseleti jogköreit jelen szabályzatban meghatározott körben gyakorolja.

Az állandó aláíró: az Elnök; aláírásának minden banki utalványon első helyen kell szerepelni.

I/B.
Az Önkormányzat hatásköre

Az Önkormányzat hatáskörét a Közgyűlés gyakorolja.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a tv. 37.§-ában felsoroltak. Ugyancsak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyéb szabályzatok elfogadása, a testület elnökhelyetteseinek megválasztása, bizottságainak létrehozása, megszüntetése, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása, . A Közgyűlés tisztségviselőit 4 évre választja.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben az Elnök határoz.

I/C
Az Önkormányzat szervezete

Az Önkormányzat szervezeti felépítése és tisztségviselői:
- Közgyűlés
- Elnök
- Elnökhelyettesek (22fő)
- Állandó bizottságok (14)
- Hivatal

I/D.
Az Önkormányzat intézményei

1. Az Önkormányzat intézményei:

Szociális Építő Közhasznú Társaság (SZÉKHT)
Országos Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat
és annak megyei és regionális hálózata
Országos Könyvtár Levél és Dokumentumtár
Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria
Országos Roma Kulturális és Média Centrum
Országos Roma Vállalkozó Fejlesztési Központ
Roma Értelmiségi Kerekasztal
Idősek Tanácsa
Cigány gyermekek, valamint hátrányos helyzetű gyermekek szabadidő központja

Az Önkormányzat intézményei feladataikat az Alapító Okiratukban foglaltak alapján látják el.

II. fejezet
A Közgyűlés tagjainak és tisztségviselőinek javadalmazása

A Közgyűlés tagjainak és tisztségviselőinek javadalmazásáról a Közgyűlés dönt, erről szóló határozata az SZMSZ melléklete.

Ugyancsak a Közgyűlés határoz a költségtérítések elveiről is.

III. fejezet
Az Önkormányzat hivatala, munkaszervezetei

Az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatos hivatali teendők ellátására Önkormányzati Hivatalt (továbbiakban Hivatal) hoz létre.

A hivatal jogállása: Országos Cigány Önkormányzat Hivatala országos költségvetési
szerv
(Nek. tv. 39/B.§. (5) bekezdés)

A Hivatal biztosítja az Önkormányzat működésének szakmai adminisztrációs és szervezeti feltételeit és az Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátását.

A Hivatal vezető felett a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja az elnök az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja pl.( szabadságolások) a hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogokat a Hivatalvezető gyakorolja.

A Hivatalt a hivatalvezető irányítja

4. A gazdasági munkaszervezet tevékenységét a gazdasági vezető irányítja. Feladatát képezi a Hivatal működtetésével kapcsolatos mindenfajta gazdasági, pénzügyi tevékenység ellátása, a pénzügyi számviteli szabályok következetes betartása és betartatása.

5. A Hivatal tevékenységét a Hivatalvezető irányítja. Feladatát képezi az önkormányzat adminisztrációs és ügyfélfogadási tevékenységének ellátása, a Hivatal működését biztosító dologi és technikai feltételek megteremtése.
A hivatal működésének szabályairól Hivatali Ügyrendet és egyéb, a működéssel kapcsolatos kötelező szabályzatokat az érintett szervezeti egység vezetője készíti el, ezeket a szabályzatokat a Közgyűlés hagyja jóvá. A szabályzatok az SZMSZ mellékletét képezik.

IV. fejezet

Az Önkormányzat területi képviselete

Az Önkormányzati testületi képviseletét az elnök látja el, amelyet átruházhat elnökhelyettesekre, a Közgyűlés bizottságára, ill. általa létrehozott társulására.
2. A területi képviselők munkáját egy tanácsnok segíti. Az országos tanácsnokokat a Közgyűlés minősített többséggel választja meg.

V. fejezet
A Közgyűlés működésének szabályai
A Közgyűlés munkaterve

1. A Közgyűlés üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről az Elnök gondoskodik.

2. A munkatervre vonatkozó javaslatokat az Elnökhöz kell benyújtani tárgyév november 30-áig. A Közgyűlés programjára javaslatot tehetnek: a Közgyűlés képviselői, a Közgyűlés bizottságai, a Fővárosi Kisebbségi Önkormányzat, az országos civil szervezetek, az intézményvezetők, a hivatalvezető.

3. A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az elnökhelyettesektől, a testület tagjaitól, a fenntartott intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé minden év február 28-ig, amelyet a testület egyszerű többséggel fogad el.

VI. fejezet
A Közgyűlés ülése
1. A Közgyűlés ülései:
- alakuló,
- rendes,
- rendkívüli

2. A Közgyűlés üléseit az Elnök hívja össze.

3. A Közgyűlés rendes üléseit negyedévente, de szükség szerint tartja. Az ülést úgy kell összehívni, hogy a kijelölt üléstől a Közgyűlés tagjai legalább az ülést megelőző 5 (öt) nappal írásos anyagot kapnak.

4. A Közgyűlés összehívását –az ok és cél megjelölésével kezdeményezheti az Elnök, Bizottságok.
Rendkívüli Közgyűlés: összehívását kezdeményezheti az Elnök, valamint írásban a képviselők 1/3-a, az ok és a cél megjelölésével.
A rendkívüli Közgyűlés összehívásának joga a kezdeményezők személyétől és a rendkívüli Közgyűlés céljától függetlenül az Elnök hatásköre, Az indítvány benyújtását követő 15 napon belül az Elnök köteles összehívni. A rendkívüli ülésen csak az indítványban szereplő napirendi pontok tárgyalhatóak.

5. Az Országos Cigány Önkormányzat Közgyűléseinek állandó meghívottja a Közigazgatási Hivatal törvényességet gyakorló osztály.

VII. fejezet
Az Országos Cigány Önkormányzat alakuló ülése

1. Az Országos Cigány Önkormányzat megbízatása alakuló ülésével kezdődik. Az alakuló ülést a képviselők megválasztását követő 30 napon belül az Országos Választási Bizottság elnöke hívja össze.

2. Az alakuló ülést –az Elnök megválasztásáig –a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

3. Az alakuló ülés megválasztja a 3 tagú mandátumvizsgáló bizottságot. A mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a megválasztott képviselők mandátumát és a vizsgálat eredményéről jelentést tesz a Közgyűlésnek, a korelnöknek.

4. Az alakuló ülésen az Országos Cigány Önkormányzat testületének tagjai közül megválasztja az Országos Cigány Önkormányzat Elnökét és tisztségviselőit.

5. Az Országos Cigány Önkormányzat az alakuló ülésen megválasztja a pénzügyi ellenőrző bizottságot.

VIII. fejezet
Rendes ülés

1. A Közgyűlés testülete szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább (4) négy ülést tart.

2. A Közgyűlés július 01-től augusztus 31-ig nem ülésezik, csak az Országos Cigány Önkormányzat működését befolyásoló rendkívüli ok esetén.

3. A Közgyűlés rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére az Elnök a meghívóban tesz javaslatot.

Az Elnök köteles az SZMSZ-ben meghatározott módon- az ülés napirendjére felvenni: az előterjesztéseket, az önálló indítványokat, az interpellációkat, a tájékoztatókat, bejelentéseket, amennyiben azt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

Az Elnök a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról illetve az 5.000.000 Ft-ot meghaladó önkormányzati megrendelésekről, valamint arról, hogy az előző ülésről hiányzók igazolták-e távolmaradásukat.

Az elnökhelyettesek negyedévenként tájékoztatást adnak a kapott feladatok végrehajtásáról napirend előtt, az Elnök tájékoztatója után.

IX. fejezet
Rendkívüli ülés

1. Halaszthatatlan döntést igénylő helyzetben rendkívüli ülést kell tartani.

2. Nem minősül rendkívüli esetnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző nappal (5) öt nappal kézbesíthető.

3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell:
a./ A rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait, illetve a közgyűlés bizottságainak e tárgyban hozott döntését,
b./ a határozat-tervezetet,
c./ az ülés napirendjére, vonatkozó javaslatot,
d./ a képviselők 1/3-ának eredeti, saját kezű aláírását tartalmazó kezdeményező névsort.

4 . A rendkívüli ülésre szóló meghívót és írásos előterjesztést legalább a Közgyűlés testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és a hivatalvezető részére kézbesíteni.

5. Különösen sürgős esetben rendkívüli ülést az 1. bek. foglaltaktól eltérő módon is összehívható.

6. A rendkívüli Közgyűlés ülésén csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

7. A napirendi pont előterjesztéséről az Elnök gondoskodik, az indítványozó a rendkívüli Közgyűlés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismerteti.

X. fejezet
Az előterjesztések rendje, tartalmi, formai követelményei

1. Előterjesztésnek minősül:
a./ elfogadott napirendi pontok,
b./ a határozati javaslat,
c./ a beszámoló.

2. Az előterjesztéseket írásban vagy szóban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

3. Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:
a./ az előterjesztő megnevezését,
b./ az előterjesztés tárgyát,
c./ a tényállást,
d./ a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
e./ az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,
f./ az előterjesztő aláírását,
g./ a határozat-tervezetet,
h./ a szükség szerinti határozat végrehajtásáért felelős és a határidő megjelölését,
i./ azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

A c./ -e./ pontokban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztések esetén –azokat szóban kiegészítheti.

4. A Közgyűlés elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult:
a./ a Közgyűlés tagja,
b./ a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
c./ az Elnök,
d./ a hivatalvezető,
e./ az Elnök ellenjegyzésével a Közgyűlés hivatal belső szervezeti egységének vezetője, témakör szerint felelős ügyintézője, továbbá a Közgyűlés intézményei, gazdasági társaság vezetője.

5. A jogszabály előírása, illetve az Elnök felkérése alapján a Közgyűlés feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a Közgyűlés ülésére (Országos Civil Szervezetek, Kisebbségi Önkormányzatok).

6. Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, illetve kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

XI. fejezet
A Közgyűlés összehívása

1.A rendes ülésre szóló meghívót legalább a Közgyűlés előtt (5) öt nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket.

2. A meghívó tartalmazza a Közgyűlés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének, előadójának megjelölésével.

3. A Közgyűlésre meg kell hívni a Közgyűlés bizottságait, a hivatal vezetőjét, a napirendi pontok előadóit, a Közgyűlés intézményeinek vezetőit, a helyi rádió, tv, újságok szerkesztőségét, mindazokat, akiknek a meghívását az Elnök indokoltnak tartja. A Közgyűlés ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot sajtó útján is tájékoztatni kell.

XII. fejezet
A gyűlések nyilvánossága

1. A Közgyűlés ülése nyilvános. A nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása érdekében az OCÖ közgyűlésein született döntéseikről, amelyek a széles nyilvánosságra is tartoznak pl. éves költségvetés/- sajátszerkesztésű sajtóban közzé teszi.

2. A Közgyűlés zárt ülést tarthat:
- választás,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízás adása
- illetőleg visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása
- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános
- tárgyalásba nem egyezik bele,
- önkormányzati,
- hatósági,
- összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy,
- valamint a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megtárgyalásakor

3. Zárt ülést rendelhet el a Közgyűlés a Nek. tv. 30/E. § ( 3-4) bekezdéseiben foglaltak alapján.

4. A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a hivatalvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetbe kötelező az érintett meghívása.

XIII. fejezet
Sürgősségi javaslat

1. Az Elnök, a hivatalvezető, a Közgyűlés testület bizottságai, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését.( sürgősségi javaslat)

2. A javaslatot indokolni kell.

3. A sürgősségi javaslat kérdésében a Közgyűlés testülete a napirend megszavazása előtt minősített többséggel dönt. 4. A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt bármely képviselő indítványára a levezető elnök legalább húsz perces szünetet elrendelhet annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

XIV. fejezet
Napirendi pont tárgyalásának elhalasztása

1. Az elnök javasolhatja az adott napirendi pont vitájának lezárásáig a napirendi tárgyalásának elnapolását. Erről a Közgyűlés testülete vita nélkül dönt.

2. Azokat az előterjesztéseket , amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni.

XV. fejezet
Képviselői önálló indítványok

1. A munkatervben szereplő, illetve napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt az Elnökhöz kell az ülés napját megelőzően 5 nappal írásban beterjeszteni.
A sürgősséggel beterjesztett önálló indítványt a következő ülésen tárgyalni kell.

2. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő saját kezű aláírását.

A Közgyűlés testületi ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a XIV. fejezetben foglaltaknak megfelelően a határozati javaslatok lehetnek.

XVI. fejezet
Interpelláció

1. A Közgyűlési képviselő a Közgyűlés testület ülésén
a./ az Elnöktől ( az elnökhelyettestől)
b./ a hivatal vezetőjétől
c./ a bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen –vagy legkésőbb 15 napon belül írásban- érdemi választ kell adni.

2. Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal az Elnökhöz kell írásban bejelenteni.

3. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a./ az interpelláló nevét,
b./ az interpelláció tárgyát.
4. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés is.

5. Sürgős esetben az ülés elnökének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az Elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Közgyűlés testület vita nélkül határoz.

6. Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

7. Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Közgyűlés testülete a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Közgyűlés testülete sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

XVII. fejezet
Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések.

1. A Közgyűlés testületi ülésen önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, az elnökhelyetteshez, a hivatal vezetőjéhez, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

2. A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, illetve bejelentéssel élhet

XVIII. fejezet
Napirend előtti felszólalás

1. A napirend előtti felszólalásra az Elnöktől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

2. Ha az Elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Közgyűlés testülete felszólalás és vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
3. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármelyik képviselő 2-2 percre kaphat szót.

Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

XIX. fejezet
A képviselő-testület tanácskozási rendje

1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

2. Ha az 1. bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen Közgyűlés ülését 8 napon belül ugyanazon napirend megtárgyalására újra össze kell hívni.

3. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
a./ hivatalvezető,
b./ a meghívottak (tevékenységi körükbe tartozó kérdésekben),
c./ az Országos Civil Szervezetek vezetői, az őket érintő napirendi pont tárgyalásán,
d./ akinek az ülés elnöke szót ad,
e./ akinek – bármelyik képviselő kezdeményezésére – a Közgyűlés szót ad.

4. A Közgyűlés ülését az Elnök vezeti. Akadályoztatása esetén a VI.. fejezet
3. bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

5. Az ülés elnöke:
a./ megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazolatlanul, illetve az igazoltan távollevőket. Az orvosi kezelés miatt távol maradt képviselő legkésőbb a soron következő rendes ülésig az Elnöknél igazolhatja távollétét, aki annak elfogadásáról az ülés megnyitásakor tájékoztatja a Közgyűlést,
b./ félbeszakíthatja, bezárhatja az ülést, tárgyalási szünetet rendelhet el, biztosítja az ülés rendjét,
c./ általános vitavezetési feladatai:
- napirendi pontonként a vita megnyitása és berekesztése,
- szó megadása, megtagadása,
- szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
- napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő felszólalás engedélyezése illetve
megtagadása,
- szavazás elrendelése,
- a szavazás eredményének megállapítása,
- a határozat kimondása.

6. Általában a Közgyűlés üléseinek ülésrendjét az Elnök határozza meg. Azonban a Közgyűlés ülésén az általános ülésrend szerint az Elnök balján a hivatalvezető, jobbján az Elnök által felkért elnökhelyettes, mellette a napirend előterjesztője, velük szemben a képviselők foglalnak helyet.

XX. fejezet
A tárgyra térés, a szó megvonása

1. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az Elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

2. Az Elnök az 1. bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

XXI. fejezet
Az ülés félbeszakítása

1. Ha a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozást lehetetlenné teszi, az Elnök az ülést félbeszakítja. Ha az Elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az Elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és Elnöki összehívásra folytatódik.

XXII. fejezet
Rendfenntartás

1. Ha a képviselő felszólalása során a Közgyűlés vagy bármelyik személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Közgyűlés tagjait sértő kifejezést használ, illetve az SZMSZ-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az Elnök rendreutasítja.

A Közgyűlés ülésen tilos felhangosított rádiótelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az Elnök rendreutasítja. Ha nem képviselő a rendet sértő, akkor a második rendreutasításkor fel kell szólítani a terem elhagyására.

XXIII. fejezet
Felszólalás ügyrendi kérdésben

1. Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő , a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő-döntést igénylő –eljárási kérdésben bármelyik képviselő (2) kettő percre szót kérhet és javaslatot tehet. (ügyrendi javaslat.)

2. Az ügyrendi javaslat elhangzása után az ehhez felszólalásra jelentkezőknek legfeljebb (2) kettő perces hozzászólás engedélyezhető. Egyébként a Közgyűlés a javaslat felett vita
nélkül határoz.

XXIV. fejezet
A vita lezárása

. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az Elnök a vitát lezárja.

Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő további hozzászólási szándék esetén is javasolhatja a vita lezárását. A Közgyűlés e kérdésben vita nélkül minősített többségben határoz.

XXV. fejezet
A döntéshozatal szabályai

1. A Közgyűlés döntést igénylő kérdésben határozatot –a törvény (Ötv. Kisebbségi Tv.)
által nem szabályozott országos társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a tv. felhatalmazása alapján annak végrehajtására határozatot hoz.

2. A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő közgyűlési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

.

3. Minősített többség szükséges a Nek. tv. 30.§. (3) –ekben meghatározottak alapján.

4. A határozat-tervezeteket a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.
A bizottságok állásfoglalása szükséges
- a költségvetési koncepció
- a költségvetés
- a zárszámadás
- a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához.
A határozat-tervezetet a hivatal vezetője minden esetben véleményezi.

5. Választás, kinevezés esetén a Közgyűlés a jelölt, jelöltek legfeljebb (5) öt perc időtartamú meghallgatása után vita nélkül határoz.

XXVI. fejezet
A szavazás rendje

1. A Közgyűlés a vita lezárása után határozatot hoz.

2. A szavazás előtt a hivatalvezető –törvényességi kérdésben észrevételt tehet.

3. A Közgyűlés először –benyújtásuk sorrendjében –módosító javaslatról vagy a határozati javaslat egészéről dönt. Bármelyik képviselő a módosító indítványok szavazási sorrendjének megváltoztatását kezdeményezheti. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. A több változatban előterjesztett javaslatról az előterjesztés sorrendjének megfelelően kell szavazni.

4. A Közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármelyik képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

5. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az Elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhető meg.

6. Nyílt szavazás esetén legalább 6 képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára névszerinti szavazást kell tartani.

7. Név szerinti szavazás esetén a hivatalvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen” „nem” „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A hivatalvezető a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét-névsorral együtt –átadja az Elnöknek. A szavazás eredményét az Elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

XXVII. fejezet
Az Országos Cigány Önkormányzat Elnökének, elnökhelyetteseknek,
a jogállása

Az Elnök :

képviseli az Önkormányzatot bel-és külpolitikai kérdésekben,
segíti a képviselők munkáját,
összehívja és vezeti a testület üléseit,
képviseli az önkormányzatot,
a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja
kapcsolatot tart a települési önkormányzatok polgármestereivel, jegyzőivel és
bizottságai elnökeivel,
szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi,
személyi feltételekről, gondoskodik a többi önkormányzattal való jó együtt- működésről, az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,
felelős a önkormányzat pénzügyi gazdálkodásáért, a szakmai pénzügyi irányításért,
dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.

Az elnöknek a bizottság(ok) működésével összefüggő jogkörei különösen:
kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.
A Hivatal vezetőjét az Elnök javaslatára a Közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A Hivatalvezető felet a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja, felmentés jogát a Közgyűlés gyakorolja.
előterjeszti az Önkormányzat költségvetési tervét és zárszámadását,

2. Elnökhelyettesek:

A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére 22 fő elnökhelyettest választ.
Huszonkettő elnökhelyettest az elnök javaslatára a Közgyűlés választja meg.
Az elnökhelyettesek feladatait, helyettesítési rendjét kizárólag az elnök határozza meg a kinevezést követő 30 napon belül. Az elnök két Közgyűlés közötti időszakban, összehívja az elnökhelyetteseket kiknek javaslataik figyelembe vételével, hozza meg döntéseit, és végrehajtásban részt vesznek.

XXVIII. fejezet
A Közgyűlés döntései és azok jelölése

1. A Közgyűlés által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Nem kell sorszámmal ellátott alakszerű határozatba foglalni az ügyrendi jellegű döntéseket, de a döntést és a szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell. A Közgyűlési határozatot az Elnök és a hivatalvezető írja alá.

2. A Közgyűlési határozatok kihirdetéséről a hivatalvezető gondoskodik.

3. A Közgyűlési határozatot a hivatalvezető, az elfogadástól számított 30 napon belül a Közgyűlés hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki és gondoskodik arról, hogy az érintettek megismerjék.

XXIX. fejezet
A Közgyűlés testület ülésének jegyzőkönyve

1. A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről az Elnök gondoskodik.

2. A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét az Elnök és a Közgyűlés azon két tagja, hitelesíti akit az Elnök javaslatára a Közgyűlés hitelesítőként választ. A határozati jegyzőkönyv kivonatokat, az ülést követő 30 napon belül a hivatalvezető köteles megküldeni a Közgyűlés képviselői részére, valamint bizottságai elnökének.

3. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

4. A Közgyűlés üléséről rendszerint hangfelvétel is készül, amelyet a hivatalvezető 3 hónapig megőriz.

XXX. fejezet
Az Önkormányzat vagyona és gazdálkodása

1. Az önkormányzat vagyona a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, az országban élő cigány lakosság életszínvonalát szolgálja.

2. A Közgyűlés gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Közgyűlés testülete éves költségvetésben határozza meg.

Az éves költségvetést a Közgyűlés testülete a Nek, tv 39/G §-nak megfelelően, a 376/2007 ( XII. 23.) Korm.rend. szabályainak megfelelően tárgyalja.

XXXI. fejezet
A Közgyűlés testület tagjainak jogállása

1. Az Országos Cigány Önkormányzati képviselő, az országban élő cigány származású személyek egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
A képviselők jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen a Nek.tv. 67 §. szerint esküt tesz.

2. A képviselő :
a./ A közgyűlés ülésén az Elnöktől, a helyettestől, a hivatalvezetőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, ill. legkésőbb 15 napon belül választ kell adni .
b./ kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni,
c./ kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe,
d./ tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.
e./ írásbeli megbízás alapján képviselheti a Közgyűlés testületét,
f./ a Közgyűlés testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatását, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti az Országos Cigány Önkormányzat hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt (15) napon belül érdemi választ köteles adni.
g./ tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult.
h./ köteles részt venni a Közgyűlés munkájában.
i./ olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, a Közgyűlés tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához,
j./ részt vesz a Közgyűlés testületi üléseinek előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
k./ írásban vagy szóban bejelenti, ha a Közgyűlés vagy bizottsága ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása esetében akadályoztatva van,
l./ kapcsolatot tart választókörzetének polgáraival, kisebbségi önkormányzataival,
illetve különböző civil szervezetekkel,
m./ a vele szemben felmerült kizárási okot, a vitát megelőzően bejelenti,
n./ kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a Közgyűlés Elnökének, a Közgyűlés testületének – a Közgyűlés testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
o./ valamint a bizottság nem képviselő tagja is a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

3. A Közgyűlés testületi ülésén az ülést levezető elnökre, helyettesre vagy más képviselőre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul a titokvédelem biztosítása.