Cigányság Magyarországon

A cigányság Magyarország legnagyobb és egyben kulturálisan legsokoldalúbb kisebbsége. Évszázadok óta jelen vannak Európában, és bár anyaországgal nem rendelkeznek, az európai történelemre és kultúrára – különösen a zenei életre – gyakorolt hatásuk vitathatatlan.

Életmódjuknak köszönhetően a cigányságot sokáig nem fogadta maga közé a többségi társadalom, az asszimiláció szinte lehetetlen volt a romák számára. Nyugat-Európában üldözték őket, a kelet-európai területekre igyekeztek visszaszorítani a cigányságot, de nem volt ritka a tömeges népirtás sem. Magyarországon nem volt különösebb probléma romák és magyarok között, az itt élő cigányokat a mezőgazdasági, ipari munkáknál tudták alkalmazni. Ennek köszönhetően rövid ideig le tudtak telepedni, a török korban a fémművességben szereztek tapasztalatot.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kultúra | Címke: | Szóljon hozzá most!

Cigányzene kialakulása és hagyománya

Cigányzene, vagy magyar nóta, a kettő ugyanazt a szórakoztató stílusú népies zenét jelenti,
amely az évszázadok során meghatározó részévé vált a magyar zenei kultúrának. Tehetséges cigányzenészeknek köszönhetően a műfaj egyre magasabbra emelkedett a szórakoztatási ranglétrán, művelői pedig a társadalmi hierarchiában is előkelő helyet foglalhatnak el.

A cigányzenét a Magyarországon elkülöníthető cigány népcsoportok közül jellemzően az úgynevezett magyarcigányok művelték. A magyarországi cigányság korai időszakáról sajnos hiányosak az ismereteink, mégis Antonio Bonfininek köszönhetően tudjuk, hogy cigányzenészek már Mátyás király udvarában is szórakoztatták a nagyérdeműt, sőt még az esztergomi érseknek is rendszeresen húzták. Az ezután következő évszázadokban az arisztokrácia, valamint a kevésbé előkelő nemesség köreiben töltöttek be fontos szerepet a muzsikus cigányok, a cigányzene felemelkedésére viszont egészen a XVIII–XIX. század fordulójáig kellett várni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kultúra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

A roma himnusz

A romák első világkongresszusán, 1971-ben Londonban fogadták el a roma himnuszt. Az április 8-án tartott világkongresszusra emlékeznek a romák nemzeti ünnepén, amely a cigányság nemzetté válási folyamatának jelentős állomás volt. Április 8-át hivatalosan 1990-ben nyilvánították nemzeti ünneppé, illetve később a Roma kultúra világnapjává. A kongresszuson himnuszként elfogadott Gelem, gelem kezdetű mű alapjául egy balkáni roma népdal szolgált. Ezt többen is feldolgozták, így az 1930-as évekre számtalan formában élt népies műdalként. A Roma himnusz – Gypsy Anthem: Đelem, Đelem (Opre Roma) – Žarko Jovanović Jagdino ma ismert változatát Žarko Jovanović Jagdino (1924–1985) jugoszláviai származású zeneszerző és balalajkaművész komponálta 1949-ben. A roma holokauszttal kapcsolatos személyes élményeit fogalmazta meg a
himnusz szövegében, később ehhez alkotott a cigányzene elemiből építkező dallamot.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kultúra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

A cigányság eredete

A romák egy Indiából származó népcsoport, melynek neve az ember jelentésű rom szóból származik (a roma a rom többes számú alakja). A cigányság a XV. század során vándorolt be Európába, de mára Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is jelentős számban élnek. Azonban továbbra is a közép- és a kelet-európai cigányság létszáma a legnagyobb, ők alkotják a kontinens legjelentősebb etnikai kisebbségét. Európában mintegy 7-8,5 millió roma él.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kultúra | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

A roma nyelv

A szűk értelemben vett cigány vagy romani nyelv a szanszkrit leszármazottja, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágába, azon belül pedig a középind nyelvek közé tartozik. Legközelebbi rokonai a bosa, egy örmény cigány népcsoport, illetve a domari, egy arab cigány népcsoport nyelve. A romani nyelv beszélői Európa egyik legnagyobb nyelvi kisebbségét alkotják. A kontinens roma lakosságának jelentős része, mintegy négy-hat millió ember használja anyanyelvként vagy közlekedőnyelvként az egyes roma csoportok közti kommunikáció során. A cigányság európai letelepedése óra eltelt évszázadok során a romani hasonult a Balkán-félszigeten beszélt egyes nyelvekhez, így mára a balkáni nyelvi unió tagja lett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kultúra | Címke: , , , , | Szóljon hozzá most!

Munkahelyzet napjainkban

Hamarosan…

Kategória: Munka | Szóljon hozzá most!

Oktatási pillanatkép

Hamarosan…

Kategória: Oktatás | Szóljon hozzá most!

Kultúrális összefogás

Hamarosan…

Kategória: Kultúra | 1 hozzászólás

Határtalan szerelem

Hol volt, hol nem volt. Volt egyszer egy cigánylány és egy holland legény, akik egy szép napon találkoztak a benzinkútnál. Szerelem volt ez bizony az első látásra. Így aztán, hiszen minden jó, ha a vége jó, a két fiatal egybekelt és csaptak egy hatalmas lagzit. Holland lagzi roma módra…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Napjaink | Címke: , , | Szóljon hozzá most!

Amari Kris

Bódis Krisztával díjnyertes dokumentumfilmjéről, cigányokról és magyarokról

„Ez a Békés megyei közösség büszke arra, hogy őrzi a hagyományokat, és én azt mondom, hogy legyenek is büszkék. És mi, nem cigányok is legyünk büszkék arra, hogy van egy ilyen cigányságunk” – Bódis Kriszta, író, filmrendező. Az oláhcigány közösség ma is élő vitarendezési kultúráját, a „cigánytörvényt” bemutató dokumentumfilmje, az Amari Kris, a közelmúltban elnyerte a Dialëktus Antropológiai Filmfesztivál fődíját.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Kultúra | Címke: , , , , , | Szóljon hozzá most!