Önkormányzatok

A cigány kisebbségi önkormányzat fogalma

Magyarország legnagyobb és rohamos ütemben növekvő történelmi kisebbsége a cigányság, mely napjainkban egyre fontosabb politikaformáló erővé növi ki magát. A cigány kisebbségi önkormányzat feladata nem más, mint az adott területen élő roma társadalom érdekeinek védelme, valamint a hátrányos helyzetben élő cigány családok segítése.

A romaügyekkel kapcsolatos keretstratégia évről évre komoly eredményekről számolhat be, 2013 nyarára például tízezer olyan roma származású elhelyezkedését segítette elő, akiknek korábban soha nem volt munkaviszonya.

A kisebbségi önkormányzat feladata a roma társadalom alkotmányos jogainak biztosítása, az esélyegyenlőség elősegítése a jogegyenlőség megőrzése mellett, valamint a cigányok tudatos, hatékony integrációja a társadalom mindennapi életébe. A végső cél a cigány és nem cigány társadalom békés együttélése, hogy a legnagyobb hazai történelmi kisebbség produktív, felzárkózó társadalomalkotó tényezővé válhasson.

Ennek érdekében a kisebbségi önkormányzatok számos területen dolgoznak párhuzamosan, melyek közül az egyik fontos vonal a megfelelő tehetséggondozás, oktatás és foglalkoztatás elősegítése, illetve ennek érdekében az esélyek kiegyenlítése a szociális problémák lépésről lépésre történő megszüntetésével.

Az integráció mellett azonban kiemelkedően fontos, hogy az olyan történelmi kisebbségek, amilyen a cigány közösség is, megőrizzék kultúrájukat, hűek legyenek történelmükhöz és ehhez megkapják a megfelelően stabil hátteret, ahol megismerkedhetnek kultúrájuk egyedi vonásaival és erősíthetik identitástudatukat fiatalok és idősek egyaránt.

A kisebbségi szavazás 2014-ben

Az új nemzetiségi törvény értelmében a 2014-es választások során csak azokon a településeken tartanak majd kisebbségi választásokat, ahol a 2011-es népszámlálás adatai szerint legalább 30 fő kisebbségi nemzetiségű lakos él.

Az új jogszabály célja az volt, hogy az úgynevezett „etnobizniszt” visszaszorítsa, ugyanis a korábbi tapasztalatok szerint több alkalommal is visszaéltek a Magyarországon élő nemzetiségek önkormányzáshoz való jogával. Ilyen volt például a 2002-es Jászladányi eset, amikor az önkormányzati választáson egy roma vezetőt leváltott a helyi polgármester nem roma származású felesége, így végül a faluban olyan roma kisebbségi önkormányzat jött létre, ahol nem a cigány nemzetiségű tagok voltak többségben.

Igaz ugyan, hogy a jogszabályt már létrejöttekor támadta Szabó Máté ombudsman, azonban az Alkotmánybíróság határozata szerint a jogszabály hatályban maradt, ami számos roma közösség sorsát meghatározza a 2014-es, valamint várhatóan a 2019-es önkormányzati választásokra is, hiszen a jelenleg kisebbségi önkormányzati választás megtartására jogosult települések köre legkorábban a következő, 2021-es népszámlálás adatai alapján módosul.

Emellett azonban 2011-ben megszületett a kisebbségi országgyűlési képviselők számára kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosító jogszabály. Ennek értelmében minden nemzetiség jogosult országos lista állítására, és minden hazánkban kisebbségben élő nemzetiség számára biztosított egy darab, kedvezményes kvótával megszerezhető mandátum. Amennyiben a kisebbségi képviselők ezt a kedvezményes kvótát sem érik el, minden nemzetiség jogosult szószólót delegálni az Országgyűlésbe.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>