A cigányság eredete

A romák egy Indiából származó népcsoport, melynek neve az ember jelentésű rom szóból származik (a roma a rom többes számú alakja). A cigányság a XV. század során vándorolt be Európába, de mára Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is jelentős számban élnek. Azonban továbbra is a közép- és a kelet-európai cigányság létszáma a legnagyobb, ők alkotják a kontinens legjelentősebb etnikai kisebbségét. Európában mintegy 7-8,5 millió roma él.

A népcsoport őshazája India, a mai Pandzsáb, Radzsasztán és Gudzsarát állam területe. Itt még ma is több mint harminc millió roma él, őket indiai cigányokként emlegetik. Sokan máig nomád életmódot folytatnak, fő tevékenységeik közé tartozik a zene, a tánc és a jóslás. Az indiai nomád népek nyugatra vándorlása valószínűleg már az ókor végén elkezdődött. Az V-XI. század folyamán több indiai származású népcsoport került Észak-Irán területére. A VII-VII. században azonban ezek a népek tovább vándoroltak innen, főként a mai Kelet-Törökországba, ahol felvették a kereszténységet. A cigányság egy másik csoportja a Közel-Kelet és Észak-Afrika területére került. Az arab cigányként emlegetett népcsoport nagy része ma is nomád életet folytat, és főként Egyiptomban, Irakban és Izraelben él. A romák nagy része a mongol hódítás hatására a XIII. századra elhagyta a perzsa területeket, és folytatta az útját nyugat felé. A XIV. században a legtöbben már a Balkán-félszigeten éltek, a görögországi Messziniában volt a központjuk.

A törökök balkáni pusztításának eredményeképp a cigányság jelentős része a XV. században a Magyar Királyság és a román fejedelemségek területére vándorolt, majd egész Európában szétszóródott. Luxemburgi Zsigmond a cigány karavánokat vezető vajdáknak császári menlevelet adományozott, amely biztosította számukra a nyugati országokban való szabad közlekedést. Az összesen tizennégyezer embert számláló karavánok egész Nyugat-Európán átvonultak, Itáliától Párizsig szívesen fogadták és adományokkal segítették őket. A vándorlások során a cigányság felvette a helyi szokásokat, és tagjai különféle mesterségekre szakosodtak, például zenéltek vagy különböző kézműves tevékenységeket folytattak. A XVI. századtól üldözni kezdték őket, több országban is megtiltották a velük való mindennemű érintkezést. A rendeletek eredményeképp a cigányság egyik országból a másikba menekült. A század végére több nyugat-európai ország afrikai és amerikai gyarmataira toloncolta őket, nagy részük rabszolgává vált.

A magyarországi cigányságot a Habsburg uralkodók telepítették be erőszakkal a XVIII. században, azonban sokan megszöktek innen. A balkáni cigányok másik fele folytatta a nomád életmódot. A cigányság nagy része az 1910-es évekre tovább vándorolt Nyugat-Európába és Amerikába. A második világháború előtti években népirtás folyt a romák ellen, mintegy négyszázezren lelték halálunkat koncentrációs táborokban. Az 1930-as években indult nemzetközi roma mozgalmak csak az 1970-es években teljesedtek ki, 1971-ben tartották meg ugyanis a romák első világkongresszusát Angliában, itt határoztak többek közt az etnikum azóta használatos elnevezéséről (cigány helyett roma) is.

A bejegyzés kategóriája: Kultúra
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>